Kommentár nélkül

AZ OROSZ-KÍNAI GÁZSZERZŐDÉS BEFOLYÁSOLHATJA AZ EURÓPAI ÁRAKAT

 A Gazprom orosz gázkonszern főnöke -  Alekszej Miller szerint - azzal számol, hogy a Kínával két nappal ezelőtt kötött gázszállítási szerződés kihatással lesz a gázárakra az európai piacon - jelenti a RIA Novosztyi.

 Az orosz hírügynökség jelentése szerint Miller pénteken Szentpéterváron, a nemzetközi gazdasági fórumon beszélt. Egyben ígéretet tett arra, hogy a Gazprom megbízható gázszállító marad Európa részére "Abban a helyzetben vagyunk, hogy annyi gázt tudunk szállítani, amennyire a piacnak szüksége van. Ha Európáról van szó, akkor mi megbízható szálíitók voltunk és továbbra is az maradunk" - fejtegette a Gazprom főnöke.

 A tegnapelőtt aláírt orosz-kínai gázszerződés évente 38 milliárd köbméter gáz szállítását irányozza elő harminc év alatt. A Kínának szállítandó orosz gáz összértéke 400 milliárd dollár. A gáz ára az olaj- és olajtermékek piaci árához van kötve. 

AZ ÉVTIZED VÉGÉN JELENTŐSEN SZIGORODNAK AZ ÉPÜLETENERGETIKAI ELŐÍRÁSOK

Csak közel nulla energiaigényű középületre adható építési engedély 2019 első napjától, minden más épületre 2021. január 1-től kötelező ez az előírás. Az épületek energetikai jellemzőit tartalmazó, 2006-ban született rendeletet módosító jogszabály tervezete a kormány honlapján jelent meg.

 A tervezet egyúttal definiálja a közel nulla energiaigényű épület fogalmát. Ez nem úgy szól, hogy évente és négyzetméterenként hány kilowattóra energia kell a működtetéshez (mint például a passzívháznál), hanem csak a költségoptimalizált energiahatékonyságra utal. Emellett előírja, hogy az éves energiaigény egynegyedét megújuló energiaforrásból az épületen, illetve a telken belül kell előállítani.

 A költségoptimalizált energiahatékonyság azt jelenti, hogy az energiamegtakarító beruházásnak legkésőbb az épület élettartamának végéig meg kell térülnie.

 A tervezet melléklete jelentősen szigorítja az épületszerkezetek hőátbocsátási tényezőjét. A hőátbocsátási tényező mutatja, hogy a szerkezet egységnyi felületén egységnyi idő alatt mennyi energia halad át, ha a két oldala között 1 Celsius fok a különbség. Tehát a kisebb hőátbocsátási tényező jobb hőszigetelést jelent.

 Jelenleg a határoló falakra 0,45 maximális hőátbocsátást ír elő a rendelet, a módosítás ezt 0,24-re, lényegében a felére mérsékli. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a legjobb üreges kerámia falazóelemből is csak ráragasztott hőszigeteléssel építhető külső fal. A tetőtéri szerkezetnél ez a szám 0,25 jelenleg, ez csökken 0,17-re, vagyis vastagítani kell a tetőtéri határoló szerkezetek hőszigetelését.

 A fa- és műanyag ablakok legnagyobb megengedett hőátbocsátása 1,6-ról 1,15-re csökken. A kereskedelemben kapható termékek közül a legjobb minőségű, kétrétegű üvegezéssel ellátott ablakok ma is tudják ezt az értéket. Összehasonlításul: a három rétegű üvegezéssel készülő ablakok hőátbocsátása ma már 0,7-es értékű.

A tetőfelületi ablakoknál az előírt legnagyobb hőátbocsátás 1,70-ről 1,25-re esik.

Továbbra is csak az új épületeknél kell hőszigetelni a talajon fekvő padlót. Ennek legnagyobb megengedett értéke 0,5-ről 0,3-ra csökken. 

Forrás: http://zoldtech.hu (2013.10.11)